Mi is ott voltunk

TUSNÁDFÜRDŐI gasztronómiai napok

Szívügy az erdélyi gasztronómia népszerűsítése

A gasztronómia volt az érdeklődés fókuszában március utolsó hétvégéjén a harmadik alkalommal megszervezett Tusnádfürdői Gasztronómiai Napokon. A Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület rendezésében zajló, nagy népszerűségnek örvendő gasztronómiai esemény fő célja: megismertetni a nagyközönséggel az új gasztronómiai trendeket, ugyanakkor bemutatkozási lehetőséget szeretnének nyújtani elsősorban az erdélyi vendéglátóipari egységeknek, illetve tapasztalatcserét a résztvevő séfeknek. Az eseményre erdélyi vendéglátóipari egységek képviselőit hívták meg, a rendezvény díszvendége Budapest XVIII. kerületének vendéglátói voltak. A négynapos rendezvény során a résztvevők különféle szakmai tanácskozásokon, fórumokon vehettek részt, ahol megvitathatták az erdélyi gasztronómia jelenlegi helyzetét, illetve az új európai trendekről folytathattak eszmecserét. Az esemény „legízletesebb” napja kétségkívül a szombati volt, amikor erdélyi és magyarországi séfek remekműveit kóstolgathatta a közönség.

Hagyományok, új köntösben

Csodálatos látvány, szín- és illatorgia fogadta a belépőket a tusnádfürdői Anna-vendéglő kiállítási termében, ahol fehér ruhás séfek válaszolgattak készségesen az érdeklődő kérdésekre. Volt ott minden „mi szem-szájnak ingere”, kezdve a gőzölgő, illatos levesektől, a pompásan tálalt salátákon és hideg ételeken át a tartalmas főételekig, valamint a látványukban is csodaszép desszertekig. „Úgy próbáljuk követni az európai trendeket, hogy közben megőrizzük a saját hagyományainkat” – jelentette ki az Erdélyi Konyha kérdésére Csíszér Előd, a csíkszeredai Fenyő-Hunquest Szálloda éttermének séfje. A séf ajánlja rovatból már ismert fiatal szakács tálalásában újszerű, azonban fűszerezésében az erdélyi hagyományokat követő hideg ételekkel hozakodott elő. Mint mondta, az erdélyi konyhában régebb jelentős szerepe volt az aszalt gyümölcsöknek, leveseket és húsételeket gazdagítottak vele. Egyéb ínyencségek mellett az újszerű tálalásban megjelenített aszalt szilvával töltött sertéskarajával épp ezt a hagyományt próbálta feleleveníteni az ifjú séf. Sikerrel, hiszen a kiállításmegnyitót követő kóstolás során pillanatok alatt eltűnt a tálcákon tálalt finomság.

Minőségi vendéglátás, minőségi ételek

„Kóstolják meg az itt kiállított ételeket, öblítsék le egy pohár Seprődi-féle borral, majd igyanak tusnádi ásványvizet” – köszöntötte az egybegyűlteket Albert Tibor polgármester arra apropózva, hogy a fürdőváros számos kikapcsolódási lehetőséget rejteget a pihenni vágyó turistáknak. Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke üdvözlő beszédében pedig azt hangsúlyozta, hogy Tusnádfürdő számára a hagyományos turisztikai csomagok mellett nagyon lényeges a gasztronómia. „Fontos, hogy az idelátogató turisták tudják, itt minőségi vendéglátásban részesülnek, illetve érdekes és jó ételeket fogyaszthatnak nálunk” – szögezte le az egyesületi elnök.
„Célunk a hagyományos magyar ételek elfogadtatása nemzetközi szinten” – szögezte le Szalkai Artúr, a magyarországi Premium Catering Szálloda séfje, kifejtve, hogy ezt a célkitűzést úgy próbálják elérni, hogy lágyabb, könnyedebb kivitelben, modern technológiával, egészségesebb változatban készítik a hagyományos alapanyagokból készülő finomságokat. Mint mondta, nem az a cél, hogy egy főétellel jóllakassák a vendéget, inkább több, könnyebb ételt kínálnak, mintegy kulináris túrára invitálva a vendégeket. Az ifjú séf ezt az üzenetet próbálta tolmácsolni a gasztronómiai kiállításra készített ételeivel, amelynek csodálatos példája volt a mandulás burgonyagombóccal és párolt körtével tálalt vegyes erdei gombás szarvasragu.

Jó borhoz jó étel!

Miután mindenki kedvére kóstolgathatott a királyi lakoma gazdagságú ételfelhozatalból, zamatos borral olthatta szomját Seprődi József dicsőszentmártoni székely borász pincészetének kínálatából. „Köztudomású, hogy a gasztronómia és a borászat szorosan összefonódik” – szögezte le Seprődi József, aki a gasztronómiai rendezvénysorozaton borkóstolással egybekötött bemutatót tartott. Kifejtette, hogy akik részt vettek ezen, megkóstolhatták a Román Borász Szövetség által is elismert, az utóbbi sinaiai borásztalálkozón bemutatott fehér Sauvignon borát. A Küküllő menti szé- kely borász gazdag felhozatalából az érdeklődők egyebek mellett megízlelhették a balavásári borversenyen aranyérmet nyert Király Leányka borát, de ihattak Szürke Barátot és Sauvignont is. Seprődi az Erdélyi Konyha azon kérdésére, miszerint milyen bort ajánlana a húsvéti asztalra, nemes egyszerűséggel kifejtette: „Előbb válasszanak egy bort – természetesen a Seprődi-pincészetből – aztán készítsenek hozzá egy pompás ételt”. Komolyra fordítva a szót elmondta, mindenképp hazai gyártású bor kerüljön a húsvéti asztalra, a sonkához és a báránysülthöz jól mennek a vranceai vörösborok.

Igény van az ilyen rendezvényekre

A „jóízű” rendezvényről az érdeklődők jóllakottan, a résztvevők tapasztalatokkal gazdagabban térhettek haza. Az egybehangzó vélemény az volt, jó lenne, ha hasonló rendezvényeket más erdélyi településeken is szerveznének. „Sűrűbben és más településeken is lehetne hasonló rendezvényeket szervezni, és nem csak azért, hogy az ember a konkurencia jóízű felhozatalán legeltesse a szemét” – vélekedett Kiss Ferenc mesterszakács, a székelyudvarhelyi Gondűző étterem séfje, kifejtve, hogy a székelyföldi és erdélyi gasztronómia megismertetése mindannyiunk szívügye kell hogy legyen.

Lejegyezte: Jánossy Alíz – Gyergyószentmiklós