gesztenyefesztivál
I. Hegyközi palacsintasütőverseny és gesztenyefesztiválSíter nevű településen (Bihar megye) először rendezték meg idén a Hegyközi Palacsintasütő Versenyt és harmadszor a Gesztenyefesztivált. ... »»»
Síter nevű településen (Bihar megye) először rendezték meg idén a Hegyközi Palacsintasütő Versenyt és harmadszor a Gesztenyefesztivált. ... »»»
... azáltal, hogy helyi terméket vásárolunk, a befektetett munkát tiszteljük, és ezzel együtt a helyi termelőt támogatjuk. ... »»»
A helyszínnek választott település hűen tükrözi azt, hogy a Gyimesekben a puliszka most is a mindennapi étkezés szerves része. ... »»»
Az égiek is jó szemmel nézhették a füstölt húsfélék kiállításának és vásárának előkészületeit, hiszen március derekán verőfényes tavaszi hétvégét biztosítottak a gyulai várkertben helyet kapó esemény idejére. ... »»»
Három tartalmas napot tölthetett az Erdélyi Konyha csapata magyarországi meghívott vendégek társaságában az Ivói (Zeteváralja) Vadaspark szomszédságában épült Honor Villában, február első hétvégéjén. ... »»»
Szeptember 21-23.
között az idén immár a negyedik alkalommal szervezte meg a Civitas
Alapítvány, valamint a Székelygyümölcs Egyesület az ősz egyik
legnépszerűbb hagyományos értékrendet képviselő rendezvényét,
az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált.
A fesztivál színhelye, akárcsak tavaly, a
városi minifocipálya volt, ahová az idén is beköltözhettek a
csinos kis konyhapolcok és lekváros standok. A standokon finomabbnál
finomabb házi készítésű lekvárok, szörpök, gyógynövények és
szárított gyümölcsök kínálták magukat. A
Falu a városban címet viselő rendezvény
idei üzenete is eszmei értéket sugallt, mely szerint az élelem
életünk szerves részét képezi, és nem csupán egy árucikk. A
megtermelt gyümölccsel járó munkát becsülni kell, és azáltal,
hogy helyi terméket vásárolunk, tulajdonképpen a befektetett
munkát tiszteljük, és ezzel együtt a helyi termelőt támogatjuk.
A fesztivál gazdag programot kínált, hiszen a kulturális programok
és előadások mellett múzeumi jellegű kiállítást tekinthettek
meg az érdeklődők. Ennek témája természetesen a gyümölcsfeldolgozás
volt: a fesztiválon részt vevő faluközösségek összegyűjtötték
a régi, hagyományos szüretelő és gyümölcsfeldolgozó eszközöket.
Emellett a Gyümölcsöző értékeink című fotópályázatra beérkezett
fényképekből is készült egy összeállítás, a színpadon pedig
323 udvarhelyszéki fellépő szerepelt a három nap alatt.
A rendezvény ideje alatt a szervezők cserebere
vásárt hoztak létre, melynek az árucsere volt a célja. A látogatók
magukkal hozhattak bármilyen gyümölcshöz kapcsolódó tárgyat:
könyvet, filmet vagy terméket (lekvár, szörp, kompót, aszalvány,
de lehetett szellemi termék is, pl. népmese), és cserélhettek
egymás között.
A térség gyümölcseiből készült ínycsiklandozó
remekműveket 18 faluközösség biztosította, és az időjárás viszontagságai
ellenére az asszonyoknak sikerült gazdag és színes kínálattal
fogadni a fesztiválra érkező kíváncsiskodó érdeklődőket és vásárlókat.
A 3 napos rendezvény keretében megszervezték a
lekvárfőző versenyt, illetve a
Nevezd be anyut titokban egy üveg lekvárral!
című versenyt. Ez utóbbira 15 lekvárt neveztek be, melyeket
a nagymamák vagy édesanyák pince- vagy kamrapolcairól emeltek
le a benevezők.
A gasztrotémájú versenyeket remekül kiegészítették
a 18 faluközösség által helyben készített finomságok, mint például
szilvás gombóc, szilvás lepény, illetve palacsinta, lekvárral
és dióval töltött sült alma, valamint a kóstolgatásra kínált
ízletes lekvárok. A lekvárfőző versenyen részt vett mind a 18
benevező falu, melynek keretében leginkább a hagyományos ízeket
tükröző
lekvárok voltak többségben, de emellett különleges,
titkos hozzávalókkal bolondított lekvárokat is készítettek a
csapatok.
A 3 tagú zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen
az összes csapat kivétel nélkül ízletes lekvárt főzött. A főzőverseny
alapvető kritériuma az volt, hogy a térségben megtermő gyümölcsökből
készüljön a lekvár, így tehát zömében alma, szilva, körte, valamint
erdei gyümölcsöket hasznosító lekvárok készültek. A titkos hozzávalók
széles körű lehetőségeit bátran alkalmazták a csapatok, hiszen
volt, aki levendulával bolondította meg, volt, aki vörösborral,
rummal, fahéjjal, mentával, mézzel vagy éppen citrommal ízesítette
a lekvárját. A főzőverseny zsűrije az Erdélyi Konyha munkatársaiból
állt, a zsűri elnöke Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója
volt, a zsűri további két tagja pedig Péter Judit, az Erdélyi
Konyha szerkesztője, valamint jómagam voltunk.
Az elkészült
lekvárok értékelése kóstolással történt, és négy fontos szempontot
vettünk figyelembe: a jellegzetes székely ízvilágot, az érdekes,
találó párosítást, a tálalást, valamint a személyes megítélést.
Úgy gondoljuk, hogy a díjazástól függetlenül minden csapat beleadta
szívét-lelkét, kreativitását az elkészített lekvárokba.
A lekvárfőző verseny zsűrije a
kénosi közösség hat gyümölcs kompozíciójából
készült lekvárját értékelte a legjobbnak, a második
helyezést az oroszhegyi csapat
vihette haza a négyféle ízesítésű szilvaíznek köszönhetően,
a harmadik helyezést pedig Firtosváralja
csapata kapta meg a kökényes-mézes szilvalekvárért. Az
idei verseny különdíját a székelypálfalvi
csapat szerezte meg a 4 féle gyümölcsből készített vegyes
lekvárjának köszönhetően, az Erdélyi Konyha különdíját
pedig a csekefalvi közösség nyerte
el, hiszen a homoktövissel ízesített almalekvárjuk egy igazán
egyedi és különleges, savanykás ízvilágú lekvárt eredményezett.
Összességében elmondható, hogy a rendezvény az elmúlt négy év
alatt már valóságos, a helyi gazdaságot fellendítő mozgalommá
nőtte ki magát, ahol helyet kap mindenki, aki a helyi értékeket
képviseli és a helyi erőforrásokat hasznosítja. Érdemes tehát
erre a rendezvényre ellátogatni, és megismerni a sok lelkes,
hagyományos ízeket képviselő faluközösséget. Jövőre, veletek,
ugyanitt!
Lejegyezte: György Ottilia – Csíkszereda